Évezredes bölcsesség

Ősi kínai bölcsesség, hogy jin és jang egybeolvadásakor keletkezik az életenergia (csí). A jin és a jang az a két erő, amely a világot mozgatja és létezésük egymás nélkül értelmét veszti. Nincsen fény árnyék nélkül, és árnyék sem létezik fény nélkül. A taoista filozófia jelképe a jin-jang kör, amely a világot fenntartó ellentétes erők egyensúlyát szimbolizálja. A teljességhez és harmóniához a jin-jang erőpárnak egyensúlyban kell lenni, mert ha ez megváltozik, jönnek a problémák, a szomorúság és a búbánat.


Kívül és belül

Persze az élet nem csak fehér és fekete - a szimbólum fekete jin részében ott a jang, mint fehér pötty, és a jang is magában hordozza a jin csírát. Nemcsak a külső egyensúlyt kell megtalálnunk lágy és kemény, kerek és szögletes, sötét és világos, nő és férfi között, hanem belső egyensúlyunkat is a jin és jang energiák között. Nőként nem csak a férfiakkal kell egyensúlyt találnunk, hanem önmagunkkal is - nőies energiák mellett férfias energiákat is birtoklunk, és ezek között is harmóniát kell találnunk. Az elfojtás, illetve önmagunk elfogadásának hiánya zaklatott, boldogtalan életet hozhat számunkra.

A szerelem a belső békével és az ellentétes pólus utáni vággyal kezdődik, nem egy külső csodával, amire semmilyen hatással sem vagyunk. A férfi és nő közötti szerelem - mint bármely más kapcsolat - két ellentétes pólus (jin és jang) közötti viszonyként létezik. Ezek az energiák egyszerre segítik és fogják vissza egymást. A teljes és tökéletes szerelem feltétele a két ellentétes erő működésének egyensúlya.

Jin	Jang
sötét	világos
nő	férfi
hideg	meleg
árnyék	fény
nyugalom	mozgás
föld	ég
lágy	kemény
kerek	szögletes
befogadás	uralkodás
nedves	szárazság
passzív	aktív
díszes	egyszerű
természetes	mesterséges
észak	dél
lélek	szellem
állandóság	változás
páros számok	páratlan számok
völgy	hegy
Hold	Nap

Férfi és nő

Az emberi faj is megtestesíti az Univerzum kettős természetét: az ember vagy férfinak, vagy nőnek születik. Életét vakvágányon vezeti, aki elmaszatolja a két nem közötti különbséget, és egyetlen skatulyába próbálja a férfit és a nőt begyömöszölni.

Kétneműségünk nem a harcról szól, hanem a felismerésről és az elfogadásról. Nem az a kérdés, hogy a gömbölyű vagy a szögletes, fény vagy árnyék, a férfi vagy a nő az előrébbvaló, hanem azt kell megvizsgálni, mit jelent fénynek, árnyéknak, férfinek, vagy nőnek lenni. 

A férfi és a nő kölcsönös egymásrautaltsága és kiegészítése teszi teljessé az életet - amikor férfi és nő egybeforr, a testet átjárja a kéj - a lelket pedig a szerelem -, és ez a legősibb módja egy új élet keletkezésének.


Mindennapok egyszerűsége

A taoban az a legjobb, hogy semmit sem kell tenni, hiszen már minden van, csak el kell fogadni - a többi működik az Univerzum törvényei szerint. A nő legyen nő, a férfi férfi, és akkor a szerelem is jönni fog. Igaz, az elfogadás sokszor küzdelmes, mert nemcsak félelmek és szorongások, régi fájdalmak emlékei nehezítik, hanem az éppen korszerűnek kikiáltott divatirányzatok is. Az ősit könnyen hihetjük idejétmúltnak, mert olyan szemtelenül egyszerű – a több ezer éves „hatékonyság” rövidke életünk alatt hihetetlennek tűnik. Pedig saját létünk a bizonyíték, hogy működik. Életünkhöz egy férfi és egy nő találkozása és egyesülése, két sejt, két őserő, jin és jang összeolvadása kellett.