A farkasemberek olyan gonosz és vad emberek voltak, akik farkassá tudtak változni. Emberi húson és véren éltek, éjszakánként pedig magányos utazókra vadásztak, hogy megtámadják és megegyék őket.

Némelyikről azt állították, hogy félig ember félig farkas lényekké változtak, míg mások egészen farkassá változtak. Úgy hitték hogy a farkasember ki tudta fordítani a bőrét, hogy elrejtse bundáját, amikor emberi formát vett fel. Sokakat, akiket azzal vádoltak, hogy farkasemberek, felhasították, hogy ráleljenek erre a farkasbundára.

Azonban lehetséges volt a farkasembert emberi alakjában is felismerni. A farkasembert nagyon szőrösnek hitték, dús és egyenes szemöldökkel, ami középen összenőtt és hegyes fülekkel. Gyakran mindkét kéz középső ujja ugyanolyan hosszú volt, mint a muatóujj, és a tenyerük is szőrös volt.

A hagyomány szerint a farkasember elpusztításának leghatékonyabb módja az, ha egy megolvasztott ezüstkeresztből készített golyóval vagy késsel öljük meg. A holttestet temetés helyett el kell égetni, mivel a hiedelem szerint a farkasember vámpírként kiemelkedik a sírból.

Legendák szólnak olyan emberekről, akik átok hatására vagy szörnyű baleset után váltak farkasemberré. Arra ítéltettek, hogy farkasemberré váljanak minden éjjel vagy minden teliholdkor és úgy üdvzölték a halált, mint menekülést ebből a sorsból.

Az emberek szerte a világon hittek a farkasemberekben és már az ősi időkben felfedeztek egy ritka elmebetegséget, a lycantrophiát. Ennek hatására a beteg azt hiszi magáról, hogy farkassá tud változni, jóllehet az nincs így. Általában farkasként viselkednek, embereket ölnek meg és megeszik áldozatuk húsát.