1863-ban egy Borley nevű angol faluban, kb. 100 kilométerre északkeletre Londontól,  egy parókiát építettek egy régi plébánia helyén.  Azzal vált ismertté,  hogy különböző történés otthona lett.

1939-re,  amikor az épület leégett, több, mint 200 szellemek megjelenéséről szóló beszámoló létezett. Mára semmi sem maradt a parókiából, leszámítva a sok történetet és egy csomó megválaszolatlan kérdést.

1.  Azok,  akik Borley faluban éltnek, mesélik, hogy egy fantomnővér kísértette évszázadokon át a helyet. Gyakran bolyongott a paplak telkén és még ma is látható, amint a "Nővér ösvényé"-n suhan tova.

2.  Amikor Henry Bull tiszteletes megépítette a Borley-i paplakot, egy nyári lakot tetetett a "Nővér ösvényé"-vel szemben, így ülve tudta nézni a nővért.  A szellem azzal rémisztette az embereket, hogy az új ház ablakain át bámult rájuk.

3.  Ebben az időben sok más furcsaság is történt. Egy fantom lovaskocsi robogott végig az úton, harangjai csilingeltek és tárgyak repkedtek a ház körül megmagyarázhatatlanul. Hangokról, lépésekről, alakokról, sőt még különös szagokról is beszámoltak.

4.  1930-ban Foyster tiszteletes és a felesége, Marianne költözött a parókiába. Nem sokkal később üzeneteknek tűnő zavaros szavak kezdtek megjelenni a falakon. Az egyik egyszerűen így szólt:  "Marianne, kérek segítséget!"

5.  Harry Price, a tapasztalt szelleműző bérelte ki egy évre a paplakot 1937-ben. Egy csomó érthetelen eseményt jegyzett fel 48 tagú vizsgálócsoportja. Látták a nővért a gyepen sétálni. Más szellemalakok pedig a falakon jártak át.

6.  1939-ben a parókia tűz martaléka lett.  Szellemek figyelték a lángokat.  A romokat kutató emberek fényeket láttak, kopogást hallottak és felfoghatatlan hőmérsékletváltakozást észleltek ott, ahol valaha a ház állt.

7. Harry Price 1943-ban visszatért, hogy tovább nyomozzon. A pincében ásva egy fiatal nő állkapocs-csontjának darabjára lelt. Biztos volt benne, hogy a fantomnővéré volt; keresztény temetést adott neki, ezzel próbálta megszüntetni a kísértetjárást.